Egy Szcientológia önkéntes lelkész azt mondja: „Még nincs vége a dolognak Haitin.”

Donna Cooper és férje 16 nap múlva nyugdíjas lesz. 8 gyermeke van, nagymama, és hamarosan dédnagymama lesz, de nem azt tervezi, hogy hogyan fogja tölteni jól megérdemelt szabadidejét. Ehelyett sietve képbe kerül azzal, hogy hogyan kerülje el a kolerát és a szúnyogok által terjesztett trópusi betegségeket, mivel arra készül, hogy visszamegy Haitire, hogy folytassa a munkáját a Szcientológia önkéntes lelkészek katasztrófakezelő csapatában Port-au-Prince-ben.

„Amint a férjem megtudta a hírt a földrengésről, rámnézett, és azt mondta: »Tudom. Menned kell.«”– mondja Cooper. 1997 óta szcientológus, és ott volt a New Orleans-i Katrina hurrikán utáni pusztítást követően. Az önkéntes lelkészek katasztrófakezelőinek veteránja. Azonnal felvette a kapcsolatot a Las Vegas-i Szcientológia Egyházzal és bejelentkezett az önkéntes lelkész forródróton, hogy megszervezze az útját Port-au-Prince-be.

Cooper a Szcientológia által finanszírozott charterrepülőn hagyta el Los Angelest január 21-én. Ez egy volt abból a hat járatból, amely több mint 400 orvost, ápolót, nővért és mentőst juttatott el Haitire, valamint több mint 200 Szcientológia önkéntes lelkészt, akik segítették a munkájukat.

Az önkéntes lelkészek többsége a két port-au-prince-i kórház egyikében dolgozott, illetve olyan klinikákon, amelyeket a város körüli sátorvárosokban állítottak fel. De Cooper azt akarta csinálni, amit New Orleansben is csinált: gondoskodni azokról, akik gondoskodnak a katasztrófa áldozatairól. Ezért Donna főzött az orvosokra, ápolókra, nővérekre és önkéntes lelkészekre, és kimosta a ruháikat.

„Az orvosok fantasztikusak voltak – mondta. – A földön aludtak hálózsákokban, ahogy mi is, nem kértek különleges bánásmódot. Soha nem panaszkodtak semmire.

Nem volt konyhánk, csak egy elektromos főzőlapunk.  Egy nap fogtam két nagy zacskó rizst, 33 leveskonzervet, négy konzerv borsót, és egybefőztem. Nehéz volt elhinni, de mindenkinek nagyon ízlett.  Nagyon könnyű volt a kedvükben járni. Én mostam az orvosokra, ápolókra és nővérekre, mivel nekik egyszerűen nem volt rá idejük.

A táborunk és az ENSZ-terület között a repülőtérnél hatalmas mennyiségben tornyosultak az adományozott ételek. Felpakoltuk ezeket nagy teherautókba, hogy elszállítsuk négy helyi árvaházba. Amikor vittük ki az ételeket az egyik nap, rájöttem, hogy ezeknek a gyerekeknek nincs senkijük – az otthonuk megsemmisült, a családjuk eltűnt – mindössze egy ölelésre vágytak. Mindannyiunknak voltak problémái az életben, néhányaknak több, néhányaknak kevesebb, de a legtöbbünk semmi ehhez foghatót nem tapasztalt. A haiti emberek bámulatosak. Nagyon ellenállók, nagyon kitartóak.”

Cooper április közepén tervezi, hogy visszamegy Haitire, miután férjével már hivatalosan is nyugdíjba vonultak. A legidősebb fiuk, a felesége és a családjuk átveszi a munkájukat, így Cooper távol maradhat, ameddig csak kell. „A férjem a legfantasztikusabb férfi a földkerekségen, és megérti, hogy vissza kell mennem” – mondja.

Cooper elmondja, hogy miért megy vissza Haitire, amikor egyszerűen csak élhetné a nyugdíjasok nyugodt életét. Egy nagy farm és egy nagy család várja otthon. „Sok önkéntesnek végül haza kellett mennie, de ettől a dolognak nincs még vége. Én vissza tudok menni, és nagyon vissza akarok menni.”

Ezúttal 17 éves lánya elkíséri őt Haitire.„Már januárban is akart volna jönni, de nem engedtem, amíg nincs vége az iskolának. Most, hogy látta a képeket és olvasta a naplómat, amit vezettem, nem tudom visszatartani.” Anya és lánya együtt fognak dolgozni a katasztrófakezelés következő fázisában.

A Szcientológia önkéntes lelkész program a Szcientológia Egyház átfogó programja, amely szolgálatot nyújt a közösségnek, továbbá katasztrófakezelést végez. A programot L. Ron Hubbard, a Szcientológia alapítója indította el több mint 30 évvel ezelőtt, és a mozgalom azóta 203 000 önkéntes lelkészre növekedett, akik 185 katasztrófa helyszínén szolgáltak.